Történelmi áttekintés

Az arborétum kialakítása Nemeskéri Kiss Miklós erdőmérnök javaslatára 1955-ben kezdődött el. A telepítés alapját a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya által 1953-ban meghirdetett, a "Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata" c. pályázat képezte. Agostyán község határában már akkor üzemelt egy 0,3 ha-os fenyő csemetekert, amelyet egy 40 éves sarjeredetű, 80 %-ban gyertyánból álló állomány vett körül. A Bocsájtó-patak mellett kitűnően fejlett égeres, kis területen vörösfenyő állomány díszlett. Mivel a jó termőhelyen álló rontott gyertyános-tölgyes mielőbbi átalakítása úgyis időszerű volt, ezen a helyen jelölték ki a régi csemetekertet is magába foglaló arborétum helyét. Az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenállóképesség, a növedék és a faminőség vizsgálatára irányultak, elsősorban a különböző fenyőfélék elegyes és elegyetlen állományszerű telepítéseire.

A terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, akik 1912-ben szlavóntölgyeket és vörösfenyőket telepítettek ide. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés a régi állomány 60 %-os megbontása után pásztás talajelőkészítéssel és gödrös ültetéssel történt, hektáronként 7-10 ezer db csemete felhasználásával. Miután a csemeték megerősödtek a visszamaradt állományrészt fokozatosan termelték ki. Ezt követően esztétikai és kertészeti célból elkülönülő gyűjtemény csoportokat és szolitereket is kialakítottak, az állományrészek szegélyét dekoratív változatokkal zárták le. A sűrűn telepített állományfoltokat gyakori visszatéréssel és mérsékelt eréllyel tisztítani és gyéríteni kellett. 1955-1962 között közel 300 különböző növényfajt és változatot telepítettek a kertbe. Az erdőgazdaságnak akkoriban nem volt lehetősége arra, hogy külföldről új növényeket vásároljon, ezért a felhasznált szaporítóanyag kizárólag a magyarországi parkokból került ki.

Nemeskéri Kiss Miklós munkáját nagyban segítette dr. Barabits Elemér, aki korábban az Erdészeti Tudományos Intézetnél már foglalkozott a nem őshonos fajok honosítási lehetőségeivel. A másik segítő jobbot Bánó István erdőmérnök nyújtotta, aki tapasztalatai és megfelelő kapcsolatai révén a szaporítóanyag-beszerzésekben és a tervezésben adott hathatós segítséget. Az arborétum akkori területe 15,6 ha volt. Napjainkra az arborétum összterülete 30,5 ha-ra bővült, amelybe a látogatható területeken kívül, az ültetvények és a csemetekertek is beletartoznak.

Fatermési vizsgálatok

Az arborétum ma már elsősorban turisztikai célokat szolgál, azonban érdemesnek tartjuk, hogy az eredeti célkitűzéseknek megfelelően az 1955-1960 között telepített állományok legfontosabb fatermési adatait közöljük. A 2001. évi felmérések adatait az alábbi táblázatba foglaltuk össze. Az állományok gyertyános-tölgyes klímában, löszön kialakult rozsdabarna erdőtalajon találhatók.

A táblázatban szereplő fajok mellett ugyancsak jó növekedést mutat a Jeffrey fenyő (Pinus jeffrey), az óriás tuja (Thuja plicata), a tengerparti jegenyefenyő (Abies grandis), a tulipánfa (Liriodendron tulipifera) és a török mogyoró (Corylus colurna).

Fafaj Kor év Átl. átm. d1,3cm Átl. mag. m Törzsszám db/ha Fatérfogat m3/ha Atlaszcédrus 41 40 21,5 460 682 Vörösfenyő 37 28 22,0 676 483 Duglászfenyő 42 34 26,0 330 386 Lucfenyő 42 28 18,5 520 323 Oregoni hamisciprus 39 20 13,8 1280 307 Simafenyő 42 32 22,0 245 220

Az arborétum látogatása

Az arborétumban jelenleg 293 különböző fásszárú növény található. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide. Így a már említett atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is megtalálható. A bejáratnál szépen kidolgozott székely kapu látható, melyet 1980-ban az erdész fafaragó tábor tagjai készítettek. A völgy hatásának köszönhetően az arborétum a legnagyobb nyári kánikulában is kellemes, hűvös klímájú. A kert egész területét a Bocsájtó-patak szeli ketté, amelyen tavat hoztunk létre, a tó mellett pihenőhelyet alakítottunk ki.

Az arborétum szakvezetés keretében látogatható május 1. és szeptember 30. között, szombaton és vasárnap 9 30, 11, 13, 15 órakor. Előzetes egyeztetés esetén, csoportokat hétköznap is fogadunk.

Belépődíj: Felnőtteknek 400 Ft, diákoknak 200 Ft.

Részletes tájékoztatás: Császár Károly arborétum vezető. Tel: 06 (30) 400-9128